Ma Magyarországon sokan azt mondják, megszűnt a sajtó és a vélemény szabadsága. Különösen az MTVA létrejöttekor és az M1 hírcsatorna propagandaszócsővé silányításakor, az Origo bekebelezésekor, valamint a Népszabadság alattomos módon való megsemmisítésekor lángoltak fel az ezzel kapcsolatos indulatok, holott a sajtó ma is szabad, ahogy a vélemény is.

Ha nem lenne az, akkor ez a blog sem létezhetne, ahogy a 444.hu és az Átlátszó sem.

Az más kérdés, hogy bár szabadon elmondhatja a véleményét bárki, de

- mindenki leszarja a más véleményen levőt, mindenki csak fújja a magáét. Ahogy mondani szokás: a vélemény olyan, mint a seggluk - mindenkinek van, de a másikéra senki sem kíváncsi. Pedig a seglukkal ellentétben mások véleményéből tanulni lehet.

- a kormány véleményével egyetértők barátok, az ellentétes álláspontot képviselők ellenségek, akiket nevetségessé kell tenni és hazaárulással vádolni a létező összes csatornán,

- a kormány véleményével egyetértők kapnak állami támogatást (akár fizetett hirdetések megrendelése formájában) az ellenvéleményt megfogalmazók pedig leshetik

- a kormány véleményével egyetértők a legészveszejtőbb hülyeséget is leírhatják "újságírás" címén, és senki nem mondja nekik, hogy ezt már nem kéne, míg a másik oldal legjelentéktelenebb tárgyi tévedését is darabokra szedik, és különféle összeesküvés-elméleteket állítanak fel.

Ez a kialakult helyzet a politika, a média és az állampolgárok sara is, a Harmadik Felvilágosodás Programjának megvalósításához ezen is változtatni kell, ez a stratégia egyik fontos része.

A Racionalista Párt nem vesz kiadót vagy lapokat, és nem is fizet magukat újságírónak (mi több: oknyomozó újságírónak) képzelő hülyegyerekeknek azért, hogy fényesre nyalják a párt képzeletbeli hátsóját, hiszen a Racionalista Párt önmaga is valójában egy média, méghozzá a Közösségi Közszolgálati - csak azért "párt" a neve, hogy nyomatékot adjon a racionalitás képviseletének.

A program utolsó fejezetének legfontosabb gondolata, hogy a mai világban teljesen fölösleges milliárdokat költeni médiára. Ha van mondanivalód, és megvannak az eszközeid arra, hogy elmondd őket, akkor van médiád.

A Facebook, a Twitter és a Youtube ma már Magyarországon is választók millióit éri el, minőségi kontent előállítható a pártszócsőként funkcionáló sajtótermékekre kidobott pénz töredékéből. Ha pedig jó a kontent, akkor azt a klasszikus sajtó is szemlézni fogja (remélhetőleg), mert neki is hozza a kattintást, ha pedig nem szemlézi, akkor szar a kontent, és csinálni kell jobbat.

A lakájmédiáról 80-as IQ felett bárki könnyen levágja, hogy nem elfogulatlan, ilyen újságokra pedig semmi szükség nincs. Persze sajtószabadság van, ha valós piaci igény van a kormány vagy egy adott párt folyamatos dicsőítésére, és ehhez hirdetőket vagy támogatókat is sikerül találni, akkor csinálják csak nyugodtan, csak közpénz ne járjon érte.

Önfényezésre és az ellenfelek folyamatos lejáratására csak önbizalomhiányban szenvedő illetve hatalmi tébolytól elvakult, magukat politikusnak képzelő hülyegyerekeknek van szüksége, a Racionalista Párt ezzel szemben felnőttként kezeli a választókat és az újságírókat is, ezért szövetséget köt a sajtóval: szállítunk érdekes sztorikat és próbálunk izgalmasan kommunikálni, ti pedig eldöntitek, hogy írtok róluk, vagy nem (de azért ha lehet, akkor légyszi írjatok, pont azért, hogy ne kelljen újságot vennünk)

Baráti sajtó helyett: kölcsönös szövetség a sajtóval

A Racionalista Párt egyik fontos alapelve: a politika végezze a saját dolgát, és hagyja, hogy az újságíró is ezt tegye a saját belátása és lelkiismerete szerint.

Természetesen szabad az újságírónak szeretnie egy adott pártot, ahogy egy zenekart vagy éttermet is. A Racionalista Pártot is lehet szeretni (a párt törekszik is rá, hogy szerethető <3 legyen) de az oppurtunista jópofizásért és seggnyalásért nem jár semmi, mert abból csak annak van haszna, aki a seggnyalásért a pénzt kapja.

Nekem ne mondja senki, hogy a kormánynak konkrét hasznot hoznak a húsosfazék körül sertepertélő szellemi vörösiszap-katasztrófák, például egy Gajdics Ottó kaliberű elmeroggyant, aki valószínűleg csak azért választotta ezt a hivatást, mert máshoz még ennyire sem ért, és a Blahán koldulni mégiscsak keményebb, mint egy finom, puha, meleg valagra cuppanva kényelmesen eléldegélni a meleg lakásban, közben jól megmondani a tutit és ezért bezsebelni átlagosan 80-100 lájkot és 5-10 "hülye lipsik" színvonalú kommentet a 3000 követővel büszkélkedő Gajdics Ottó Baráti Kör nevű Facebook-oldalon.

Persze ahogy egy zenekart vagy éttermet, úgy a Racionalista Pártot is lehet elvből gyűlölni, például azért. mert miután se a piac, sem az olvasók nem tudták eltartani mondjuk a 888.hu-t vagy a Magyar Időket, és megszűnésük után a főszerkesztővel az élen (mivel máshoz még ennyire sem értenek) a Blahán való koldulásra ítéltettek, és erről természetesen a Racionalista Párt tehet, mert Sorostól azért kapja a pénzt, hogy nekik rossz legyen. Nyugodtan le lehet írni ilyen égbekiáltó faszságokat is, ez a sajtószabadság. Az olvasók nem hülyék, majd eldöntik, kinek hisznek, nem kell a szájukba rágni, hogy mit gondoljanak.

A középkor végén valószínűleg az egyházak sem mutattak túlzott lelkesedést a felvilágosodás és a humanista eszmék térnyerése miatt, és biztos, hogy abban a korban is megvolt Soros György akkori megfelelője, de a történelem végül a tudományt igazolta. A fejlődés mindig áldozatokkal jár, és bár törekedni kell arra, hogy mindenkinek biztosítva legyen az átmenet lehetősége (például a lópatkolókat képezzük át autógumi-szerelőnek, a gőzmozdonyok fűtőit pedig modern vasúti biztosítórendszerek kiépítésére) de aki kényszeresen ellenzi a fejlődést, és nem képes alkalmazkodni valamint belátni, hogy ez alapvetően jó, azzal nehéz mit kezdeni.

Egyébként ha én lennék Soros György, akkor magam támogatnám a Magyar Időket és a 888.hu-t, hiszen elévülhetetlen érdemeik vannak abban, hogy a Fidesz-hívekről negatív képet alakítsanak ki a liberális gondolkodók körében. Önmagával baszik ki és magából csinál hülyét az, aki látványosan és kényszeresen gyűlöl valamit, amit az emberek szeretnek, a mai napig nevetek, ha eszembe jut Gajdics Ottó "Pokémon NO-GO" című cikke, amiben kínosan erőlködve próbálta leszarozni a tavalyi nyár legnépszerűbb mobiljátékát, de csak egy erőltetett fing lett az egészből, és talán még az is röhög az egészen, aki nem szereti a Pokémon GO-t. Csak az a szomorú, hogy ezért a "munkáért" Gajdics közvetve a közös befizetett adóból kapja a fizetését.

Egyébként lehet, hogy tényleg Soros György áll a Magyar Idők és a 888.hu mögött, méghozzá pont azzal a céllal, hogy lejárassa a jobboldalt? Pár napja a Momentum Mozgalomról is sikerült két vad összeesküvés-elméletet felállítani, és azokban is bőven volt ráció, ahogy ebben is. Ismét bebizonyosodott, hogy mennyire egyszerű egy nehezen érthető jelenségből konteót, abból pedig hatalmat kovácsolni - ha leülnénk és megbeszélnénk ezeket, sokkal egyszerűbb lenne.

Modernistaként is úgy gondolom, hogy baromi nagy szükség lenne értelmes és minőségi konzervatív újságírásra.

A Gajdics Ottónál értelmesebb konzervatív gondolkodóktól tudhatnánk meg azt, hogy a konzervatív beállítottságúaknak mi a bajuk a modern világgal, és mi, a progresszió elkötelezett hívei mit csinálunk rosszul. Valamit biztosan rosszul csinálunk, ha egy alapvetően jó dologban ők a rosszat látják. Viszont ha csak a folyamatos sorosbérencezést kapjuk, attól nem leszünk okosabbak, és elkönyveljük őket károgó idiótáknak, nem foglalkozunk velük - ez viszont nem jó irány, mert sosem lesz megbékélés.

Ha lennének, akik nem kényszeresen fújolnak a másképp gondolkodókra, hanem higgadtan és érvekkel kritikát fogalmaznak meg, nagyon sokat tudnának segíteni abban, hogy kitaláljunk valami mindenki számára vállalható kompromisszumot, és ez hosszútávon nekik is és mindannyiunknak jó lenne.

Ezzel eddig se a konzervatív, se a liberális oldal nem próbálkozott, én viszont igen.

Például a konzervatív sajtó egészének címzett januári nyílt levelemben írtam, hogy ássuk el a csatabárdot és dumáljunk egyet kötetlenül egy korsó sör mellett, beszélgessünk az elképzeléseinkről és a víziónkról. Szerintem baromi tanulságos lett volna, szét is küldtem minden általam ismert jobboldali-konzervatív sajtótermék impresszumában fellelhető e-mail címre, és miután az Index címlapjára is kikerült, kis híján húszezren olvasták el.

Ehhez képest mindössze két válasz érkezett: a "Pesti Srácok" egy kulturált "Szevasz kisköcsög, menj a picsába!" válasszal próbálták a tudomásomra hozni, hogy csak semmi csatabárd, csatabárd az nuku, Bayer Zsolt pedig saját blogján ugyan közzétette az írásomat, hogy végülis miért ne, de aztán amikor privátban megkerestem pontos egyeztetés céljából, már nem méltatott válaszra. Valaki "fentről" lebeszélte róla? Vagy csak eljátszotta, hogy ő tulajdonképpen nyitott lenne? Nem tudhatjuk meg, ami kár, viszont tanulságos volt: legalább tudjuk, hogy velem elllentétben ők nem demokraták, és nem akarnak egy értelmesen működő demokráciát (amelynek alapja, hogy megbeszéljük közös ügyeinket) és nekem erre immár bizonyítékom is van.

Érdekes volt viszont végigolvasni a 42 darab kommentet a Bayer Zsolt Baráti Kör ezzel kapcsolatos posztja alatt, hogy mennyire nem ment át az üzenet. Ennyire meglepő ma Magyarországon, hogy valaki megpróbál közeledni a más véleményen levők felé, hogy meghallgassa érveiket és álláspontját? Komoly bajok vannak... Itt az ideje, hogy változtassunk.