Nyugi, ez csak egy gondolatkísérlet, semmi ilyesmi szándékom nincs, de érdekes elgondolkodni rajta, hogy hogyan működnek az emberek - részletek a poszt legvégén. 

Mi történne, ha felmásznék a Lánchíd tetejére? 

Ha felmásznék a Lánchídra, először is azonnal ott lenne a sajtó kamerákkal és riporterekkel.

Ha az esti híradó közben csinálnám, akkor élőben jelentkeznének be, hogy felmászott valami őrült. Jönnének a rendőrök meg a tűzoltók, lezárnák a hidat, a 105-ös buszon ülők hangosan anyáznának, hogy valami fasz miatt egy órával később érnek haza, és nem látják a Szulejmánt. Miért nem lehet csendben, otthon a négy fal között megöngyilkolnia magát az embereknek.

A TV2 kiküldene egy riportert a lakásunkhoz, hogy megkérdezze a szomszéd nénit, szerinte mi lehet az ok. Nem sokat tudunk egymásról azon kívül, hogy kutyasétáltatás előtt/után a lépcsőházban összefutva mindig örömmel simogatja meg a kutyát, aki már messziről farkcsóválva üdvözli őt. A Tényekben elmondaná, hogy érthetetlen ami történt, hiszen még a kutyával is olyan jóban voltunk, a néző Marika néni pedig otthon szörnyülködne, hogy szegény fiatalember, hát micsoda egy szörnyű világ ez már megint. Másnap a pénztáros kolleganőjével együtt szörnyülködnének rajta: láttad, Gizi, tegnap mutatta a tévé... Igen, ma reggel a mokkában is volt róla szó, pszichológus meg angyallátó is elemezte, borzasztó. Tényleg igaz lehet, hogy a Gonosz évében járunk, mi is volt az az angyali védőkarkötő...?

Facebook-ismerőseim elárasztanak együttérző "jézusom Geri, mi történt veled?" üzenetekkel, amire én azt írnám, hogy hosszú, épp elöntött a szar, már jobban vagyok, nyugi. Valaki imádkozna értem, más meg javasolna egy szakembert, aki neki is segített. (persze mindez fikció: elmondanám nekik, hogy médiahekk az egész, most csak azt írom, hogy normál esetben hogy lenne szerintem)

Az Index egy rövid mínuszos hírben emlékszik meg az egészről, és címlapra teszi a blogomat, amiben elmesélem, miért tettem, ezzel egy csomó kattintást zsebelek be, és Facebook-oldalamra is jön néhány száz új lájk, néhányan talán még a Racionalista Párt 1-2 cikkét is elolvassák, és meglátják benne a fantáziát.

A kuruc.info csalódottan írja, hogy egy buzeráns libsivel majdnem kevesebb, de sajnos csak majdnem, mert a rendőrök leszedtek. 342 komment születik arról, hogy hagyták volna inkább leugrani, miért ilyesmivel foglalkoznak a rendőrök ahelyett, hogy borsodban a tolvaj cigányokat üldöznék.

A TV2 szerkesztői - miután rájönnek, ki vagyok - összeülnek egy "rejtőzködő milliárdosok: Tomanovics" című riport összeállításának, de miután mindenkit körbetelefonáltak, és Soros-szál helyett csak Habony-szálat találnak a történetemben, legértékesebb vagyontárgyam pedig egy okostelefon meg egy 360 fokos kamera, inkább csendben kussolnak az egészről, és a nekik adott nyilatkozatomat sem adják le (amiben elmesélem: fel szerettem volna hívni a figyelmet arra, hogy aki ma nem ért egyet a kormánnyal, az nem feltétlenül Soros-bérenc, hanem lehet egy kiábrándult Fideszes is). A Pesti Srácok esetleg még próbálkozik egy "néhány évvel ezelőtt sört ivott és hülyeségeket beszélt, amit valaki videóra vett" típusú szánalmas lejáratási kísérlettel, az M1-en migráns hátteremet kezdik el boncolgatni csak úgy közszolgálati jelleggel, a 888.hu pedig kitartóan keresi a történetben húzódó Gyurcsány-szálat. Miután korábbi Gyurcsány-kritikus videóimon kívül mást nem találnak, nullával osztás típusú hibával lefagy és összeomlik a picsába az egész rendszer.

A tumblr valamint a "Szégyellem, hogy Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke" Facebook-csoport népe különféle összeesküvés-elméleteket gyárt, amikben Kubatov, kopaszok és Mészáros Lőrinc is előkerül, valaki talán még látni is vélte a Clark Ádám téri kisboltban. A "Csehszlovák kém" nevű főállású troll magabiztosan tudja, hogy mindez azért van, mert nem kaptam elég pénzt a Fidesztől (nemröhög, rendszeresen kapok tőle ilyeneket, roppant szórakoztató) a Mandiner kommentelői szerint eleve a háttérhatalom épített be a Fideszbe (mondom hogy nem röhög, ilyen is volt) Szanyi Tibor pedig sajtótájékoztatón jelenti be, hogy ide vezet Orbán Viktor ámokfutása meg az egészségügy helyzete, ezért kell 2018-ban az MSZP-re szavazni. Lehetséges következmény: másnap azzal kerülök a hírekbe, hogy halálra röhögtem magam, Gizi és Marika néni meg majd ezt is jól kielemzi. "Biztos szerelmi bánat" - állapodnak meg, majd rátérnek a savanyúságok készítésének rejtelmeire, és közben reménykednek abban, hogy este a tévében már valami új szörnyülködnivalót kapnak a következő napra, mert ez már elég uncsi.

Okoskodni könnyű, gondolkodni nehéz (pedig élvezetesebb, ha megvan a rutin)

Azt látom, hogy az embereket valami perverz módon érdeklik a meghökkentő, megmagyarázhatatlan jelenségek, valamint az ezekről zajló viták, mint ha csak muszáj lenne azon versenyezni, hogy ki tudja rosszabbul a rejtély okát.

Nem értem, hogyan képes valaki napi egy órán keresztül balesetekről meg ilyesmiről szóló riportokat nézni a tévében, de azt még ennél is kevésbé fogom fel, hogy miért kell beszélgetni és vitázni ezekről - ennek megértéséhez valószínűleg már szükséges lenne a magasabb szintű médiaelméleti vagy más tudományos ismeretek megléte, én a józan paraszti eszemel csak azt látom, hogy ez egy létező jelenség. Talán az az ok, hogy az emberek élete nyomasztó és kilátástalan, ezért szeretik azt látni, hogy a világ rossz, és nem ők a hibásak az életük alakulásáért? Vagy azért nézik ezeket, hogy lássák, mennyivel rosszabb is lehetne, és egy kicsit örüljenek annak, ami van? Nem tudom sajnos, képtelen vagyok a TV2-nézők fejével gondolkodni. Sok gondolkodó értelmiségi azt mondja, hogy nem is kell, ezek ilyen hülyék és kész. Szerintem viszont (és ez saját életutam elemzésének legfontosabb tapasztalata) pont ez lenne a legfontosabb, hogy gondolkodjunk a másik fejével, mert akkor fogjuk megérteni, hogy hogyan tudunk egy mindannyiunknak jó országot építeni. Fideszes és pártfüggetlen fejjel például tudok gondolkodni, és ez segít is abban, hogy megértsem és megszólítsam őket, és amikor olyan (hülyeségnek tűnő) mondatokat írok le, hogy saját magam harmadik reinkarnációja vagyok, aki időnként még beszélget is a másodikkal, akkor pont ezt próbálom körülírni, csak ez kívülről talán nehezen érthető. 

Aki felmászott a hídra, az lehet, hogy csak mondani akart volna valamit, de nem sikerült szavakba öntenie, mert úgy gondolja, az emberek nem értik, vagy nem is érdekli őket. Én baromi szerencsésnek érzem magam azért, hogy valamennyire tudok írni, ez nem mindenkinek adatik meg. Élő beszédben én is sokkal nehezebben nyilvánulok meg, ha előtte nem írtam le vázlatként a gondolataimat (egyébként órákat tudok beszélni, ha van kivel és van miről) viszont ha leírom őket, akkor akarva-akaratlanul is eljutok felismerésekhez, és a végén levonom a tanulságot. Most a legfontosabb tanulság az, hogy ha változást akarunk az országban, akkor egy kicsit jobban a problémák mélyére kell nézni, és amikor például az átlagos hírfogyasztó és a tömegeket elérő médiumok színvonalát nézzük, akkor ne álljunk meg annál, hogy "szar, nem kell nézni, hülye aki nézi" hanem próbáljuk meg megvizsgálni a működésük alapjait, és ezen alapokra építeni valami jobbat.

Ne feledd, hogy a Tényeket néző átlag hírfogyasztó szavazata is ugyanannyit ér, mint a tied, és ha tájékozatlansága miatt rossz döntést hoz a választáson, annak az árát te is fizeted. Ezért borzasztó felelőtlenség ma legyinteni, hogy a demokrácia ilyen: az emberek nem hülyék, csak esetleg nem értik a bonyolult összefüggéseket, mert nem magyarázza el nekik senki az ő nyelvükön, partkerként. Ugyanennyire nem érted te sem, hogy mi vehet rá valakit, hogy felmásszon a hídra, hogyan lehet idáig süllyedni... Most, hogy vettem a fáradságot, összeszedtem a gondolataimat és próbáltam elmagyarázni, talán már érted. 

A média is hibás ebben, a hírfogyasztók felelőssége megkérdőjelezhetetlen, de mindannyian sárosak vagyunk, hogy eddig nem tettünk ellene. Ezen dolgozom sok más téren is, és a Közéleti Felvilágosodás Programja pont erről szól. Alapelveit és gyakorlati megvalósításának tervét a következő posztban olvashatod el, itt pedig azt, hogy mivel tudsz benne segíteni. A legtöbbet azzal segítesz, ha követsz, és megosztod a gondolataimat másokkal, a véleményedet és a javaslataidat pedig velem, mert csak így fogunk tudni egy élhető és szerethető országot csinálni

Gyere az oldalamra, és nem maradsz le semmiről: facebook.com/TomanovicsGergely

*DISCLAIMER: túlságosan életigenlő vagyok ahhoz, hogy ezt valaha is megtegyem, legfeljebb gerilla-médiahekk akcióként tennék ilyet, és lehet, hogy fogok is, ha másképp nem tudom megszólítani az embereket. Mivel se a túlvilágban, se a lélekvándorlásban nem hiszek, sajnos nem tudok még végső megoldásként sem tekinteni az ilyesmire, mert ha egyáltalán nem vagyok, az csak nem lehet jobb bárminél... A 2016-os mélyponton is inkább azt mondtam, hogy mostantól saját magam harmadik reinkarnációja vagyok, amire most biztos megkapom majd, hogy megborult az elmém és sürgősen forduljak szakemberhez. Ha még hozzátenném azt, hogy időnként beszélgetek második és első életeimmel... Hagyjuk is egyelőre :)