Tomanovics Gergely

ElmúltNYOLC(tíz)ÉV: egy leszerelt Fidesz-pártkatona őszinte vallomása

2016. szeptember 29. - Tomanovics Gergely

4. Frissítés, 2016. október 1.

Itt van Amazon Kindle-kompatibilis formátumban, hatalmas köszönet a segítségért a kedves követőmnek, aki szépen formázva megcsinálta nekem. A borítóterv kezdetleges, ha majd esetleg megjelentetem nyomtatásban, kidolgozom szebben az ötletet :)

Közvetlen letöltési link:
http://m.blog.hu/to/tomanovicsgergely/image/tomanovics_greyhound_gergely_elmultnyolc_tiz_ev.zip

e810_cover.png

 

3. Frissítés, 2016. szeptember 29. 22:54

Itt van PDF-ben egyben, a blogra holnap fog felkerülni fejezetekre bontva. nem töltöm fel, mert a blog.hu felülete nem teszi lehetővé, hogy szép legyen (legalábbis ezzel a sablonnal nem.) PDF van és Kindle e-book, szerintem ez elég :)

http://m.blog.hu/to/tomanovicsgergely/image/tomanovics_gergely_elmultnyolc_tiz_ev_no_white_pages.pdf

Itt pedig az utolsó fejezet külön. Ha a népszavazásig csak egy fejezet elolvasására van időd, ez legyen az!

http://tomanovicsgergely.blog.hu/2016/09/29/elmultnyolc_tiz_ev_12_fejezet_2016

Mi ez a könyv, miért írtam meg, kinek szól?

Az első és legfontosabb: szerintem sok tanulsága van mindannak, amin átmentem az elmúlt 10 évben. Nagyon mélyről jövök, nagyon magasra emelkedtem, utána kiugrottam és pofára estem, kicsit később felálltam, leporoltam magam, most pedig megyek tovább előre, amíg bírom. Már 2010-ben (ez volt a csúcspont) azt mondtam, hogy erről majd egyszer film, de minimum könyv fog készülni - ennek is eljött hát a napja, és 2010 óta is elég sok minden változott, ideje volt már. Ez az írás egyébként egy korszak végső lezárását jelenti, aminek egyébként már lassan 5 éve vége, csak mostanra sikerült megterveznem az újat.

A másik fontos indok egy politikai iránymutatás. 2006 előtt megtestesítettem a tipikus átlagválasztót, aki bármiféle politikai preferencia nélkül (“úgyis lopnak ezek mind”) az aktuális érzései és/vagy a környezete hatására szavaz ide vagy oda. Senki nem születik kiforrott véleménnyel, én sem - az életemben átélt hatások alakították a véleményemet, és most, 10 évvel később itt vagyok egy szilárd világképpel, és egy komplett kidolgozott tervvel. Ha én meg tudtam csinálni, akkor bárki, és aki már végigcsinálta, annak szerintem kutya kötelessége segíteni a többieknek, akik még az út elején járnak. Olyasmi ez, mint Neo esete a piros kapszulával: elmondom, hogy milyen volt felébredni a Mátrixból, és hogy milyen az élet idekint (spoiler: baromi nehéz, küzdelmes, szuicid hajlamú egyének inkább maradjanak ott, de egyébként minden szempontból megéri)

A könyv egyúttal egy üzenet Magyarországnak, hogy ő is megértse: ne félj, és ne törődj bele abba, hogy a dolgok rosszak és megváltoztathatlanok. Minden változik, a változástól nem kell félni, de a változás fejben kezdődik, és ha a szaros nettó 100 ezres állásodat féltve vagy épp a szüleiddel való konfrontációtól tartva nem mersz saját véleményt megfogalmazni és kiállni érte (hallottam ilyen rémtörténeteket) vagy épp fordítva: ha félmillióból megteheted, hogy leszarod, ki mennyit lop belőle, akkor ez az ország elveszett. “Az emberek ostobák, és a politikusok könnyen manipulálják őket” - mondam én is 2014-ig, de aztán átgondoltam, hogy engem milyen hatások tereltek a mostani szemléletem felé. Az én véleményem kialakulásában is külső hatások játszottak közre, és manapság az internetnek köszönhetően külső hatás lehet bármi: egy érdekes cikk, egy ütős videó, vagy akár csak egy elgondolkodtató komment. Vagy épp egy könyv... Persze ez hosszú folyamat, a rövidtávon (4-8 év alatt) a lehető legnagyobb politikai haszonra tervező politikai elitnek ez nem érdeke, muszáj nekünk a kezünkbe venni a sorsunk alakítását. Egyébként volt bárki a rendszerváltás óta, aki megpróbálta jó irányba terelni a közbeszédet és az emberek gondolkodását? Igen, méghozzá 2010-ben a Fidesz, de ő sem önszántából :) Csak azért, mert volt ott néhány hozzám hasonló gondolkodású arc, aki a Fidesz stratégiájával szembemenve is megpróbált valami ilyesmit a Fideszen belül. Olvasd el a könyv 2010-es fejezetében az üzenetet, ami a mai hitvallásom alapját jelenti - kellett hozzá 6 év, hogy továbbgondoljam, de sikerült.

Én egyébként szívesen odaállnék egy vállalható és komolyan vehető ellenzéki mozgalom mellé, ami a választói tudatosság erősítését és az értelmes párbeszédet tűzi zászlajára, viszont egyelőre sajnos ilyen, és ez jól látszik a választási részvételi adatokon is: az emberek többsége nem kér a pártok csatájából és a szardobálásból, bármennyire is szeretnék ezt láttatni a politikusok. Mi vagyunk többen, csak nincs, aki alternatívát mutat, és megszólítja ezt a rengeteg embert, a társadalom nagyobbik felét… Úgy döntöttem, hogy ha senki, akkor majd én teszek egy próbát, és ezért is fontos leírnom, min mentem át: ezzel próbálom bebizonyítani, hogy eltökélt vagyok, és komolyan gondolom. A könyvből az is kiderül, hogy milyen az, amikor konkrétan ráfeszülök egy olyan projektre, amiben hiszek: képes voltam az idegösszeomlás szélére hajszolnom magam 2014. tavaszán.

Fontos, hogy bebizonyítsam: az élet nem fekete és fehér. Ma Magyarországon sajnos egyre nehezebb normálisan, árnyaltan fogalmazni, és egymás anyázása nélkül építő vitát folytatni azokkal, akik másképp gondolkodnak, néha esetleg belátni, ha nekik van igazuk. Van az “egyik oldal” meg a “másik oldal”, és a “sajátjainkkal” mindenben egyet kell érteni, az “ellenfelekkel” pedig semmiben, mert különben áruló vagy, és ha egyik táborba sem állsz be, akkor kirekesztés és elmagányosodás vár rád (been there, done that - de hiszek benne, hogy ez nem lesz mindig így). Szeretném, ha a racionálisan gondolkodó emberek összefognának, hogy egy jobb hellyé tegyük Magyarországot. Hiszek benne, hogy erre képesek vagyunk, és konkrét ötleteim is vannak - ezekről is fogok írni.

Végül, de nem utolsósorban: a könyv megjelenésének eredeti határidején még nem lehetett tudni, hogy lesz idén ősszel egy népszavazás is. Ha viszont már így alakult, ez lehetne is a főpróba: szeretném, ha az egyik táborral sem szimpatizáló, a racionális gondolkodást és az értelmes vitát a politikai csatározások fölé helyező honfitársaim közül minél többen eljönnének, és érvénytelen szavazatot leadva jeleznék a kormánynak: igenis szeretnénk részt venni az ország sorsának alakításában, de hülye kérdések feltevésével és a magyarok egymásnak uszításával nem fog megoldódni egy olyan fontos és összetett probléma, mint a bevándorlási válság, így erre a kérdésre nincs jó válasz. Egyébként fontosnak tartom azt is, hogy kifogjam a szelet a sorosgyurizós-libsizős kormánybérenc sajtó vitorlájából: nem kell Soros Gyurit és gyíkember-háttérhatalmat vélni a népszavazást elutasítók mögött, simán lehet ellene egy egykor elkötelezett Fideszes is. 

A könyvben leírtam azt is bővebben, mit gondolok erről az egész migránshelyzetről és a népszavazásról - ezért is csúsztattam nyárról őszre a megjelenést. Most viszont itt van, szeretném, ha minél többen elolvasnák, utána akár vitázhatunk is az én gondolataimról is. Mert én sem vagyok mindenható, lehet, hogy valamit rosszul gondolok, de talán pont e könyv a legékesebb bizonyítéka annak, hogy ezt képes vagyok belátni, persze csak ha racionális érvek állnak az én feltételezéseimmel szemben. Ez viszont a legfontosabb alapelvem, és a közel 200 oldalt oldalt egy mondatba sűrítve így hangzik: mindig keresd az igazságot, kérdőjelezz meg mindent - ha kell, saját magadat is.

Facebook oldalam: facebook.com/tomanovicsgergely

A könyv itt a blogon is elolvasható az alábbi linkekre kattintva, illetve Kindle-kompatibilis e-book formátumban és PDF-ben is letölthető (technikai okok miatt utóbbi 2016. szeptember 18-ra csúszik, utána folyamatosan töltögetem fel ide is. Ingyen adom, mert nem ebből akarok meggazdagodni, sokkal fontosabb, hogy minél több embernek elmondhassam a történetemet és a törekvéseimet. Viszont ha egyetértesz ezekkel, jelképes összegű támogatással sokat segítenél a megvalósításban...

Tomanovics Gergely: ELMÚLTNYOLC(TÍZ)ÉV - egy leszerelt Fidesz-pártkatona őszinte vallomása

Előszó
Sokat adott nekem a Fidesz, és örökké hálás vagyok azoknak az embereknek, akik megmentettek a reménytelenségtől - közben Fidesz bukását kívánom. Hogy is van ez?

0. fejezet (2006 előtt)
Arról, hogy honnan jöttem, mit hoztam magammal. A történet lényegi része 2006-tól kezdődik, de ha már lendületben voltam, úgy gondoltam, ezt is megírom :)

1. fejezet (2006)
Reménytelen szélmalomharc a túlélésért, majd egy új élet ígérete egy szerencsés véletlennek (valamint az őszödi beszédnek) köszönhetően… Kösz, Gyurcsány!

2. fejezet (2007)
Bár a nyilvánosság előtt csak 2009-ben működtünk együtt a Fidesszel, igazából ez 2007 elejétől folyamatos volt. Így kezdődött az új élet

3. fejezet (2008)
Életem meghatározó pillanata volt, amikor Orbán Viktor megveregette a vállam, és “kiváló munka, csak így tovább” szavakkal méltatta a munkámat.

4. fejezet (2009)
EP-választás, Kubatov-videó, közben meghekkeltem a kuruc.infót, és a Budapest Pride-on rájöttem, hogy a fekete-fehér világnál szebb a színes, csak valamiért ezt nehéz bevallani.

5. fejezet (2010)
A mi évünk, a mi dicsőségünk - a csúcspont, majd a kormányváltás után lassú süllyedés. A mostani hitvallásom alapjai és a könyvben leírt gondolatok ebben az évben kezdtek kicsírázni.

6. fejezet (2011)
Sic transit: a Fidesz nem akart normálisan kormányozni, se okosan kommunikálni. A csapat szétesett, szinte egyedül maradtam, a munkakörülmények lehetetlenné váltak, nem tudtam tovább fejlődni szakmailag sem, erkölcsileg egyre vállalhatatlanabb az egész, viszont nem igazán van hova mennem. Most mi lesz?

7. fejezet (2012)
Az év szlogenje: "Ha elfogy az üzemanyag, üljön át egy másik gépjárműbe" (és majd lesz, ami lesz) - elfogyott, átültem, hát ez lett belőle. Az első néhány fejezet már ebben az évben megszületett.

8. fejezet (2013)
Már visszasírok mindent, mert ami ezután jött, az eddigieknél is rosszabb. Reménytelen küzdelem csak azért, hogy visszakapjak valamit abból, ami pár éve még megvolt…

9. fejezet (2014)
Új, konkrétan kidolgozott és működőképes terv, amivel túlvállaltam magam, de hajtottam, mert megéri - pofáraesés lett belőle, és azt éreztem, itt a vég. Utána viszont jött az új tavasz…

10. fejezet (2015)
11. fejezet (2016)
A megnyugvás évei. Végre kezd körvonalazódni egy új valóság, végre van időm arra is, hogy átgondoljam és összegezzem, honnan jövök, merre tartok, és mit szeretnék egész pontosan.

12. fejezet (2016 - 2026) 

Végre sikerült összefoglalnom azt is, mit tartok az ország legfontosabb problémáinak, de nem csak kritizálok, hanem konkrét javaslatokat is teszek a változásra. Írjuk együtt a második kötetet, hiszen ez a mi életünk!

A bejegyzés trackback címe:

http://tomanovicsgergely.blog.hu/api/trackback/id/tr5511717685

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

nagybátyád 2016.09.17. 22:32:27

ha lejössz Szőlősre, kapsz sört is, meg meggypálinkát is. :D :D

Bolyai Pedagógiai Alapítvány 2016.09.18. 12:06:46

Már annak idején a Pnnóniában azt mondta a lélekbúvár szakember, hogy a Tomanicics gyermekeket békén kell hagyni. Ne követeljünk tőlük füzetet, adjuk meg a feladatot és a többit bízzuk rájuk. És akkor jött a TEKNŐC GRAFIKA- a LOGO. Azokat a munkákat használtam az államvizsga dolgozatomban, amiket te csináltál. Az éneklő MAGGI kakas, és a sajtot átrágó kis kukac. 11 évesen programoztál. És én békén hagytalak. A könyvbemutatódat megszervezem ha akarod, a várban a LITEA Könyvesboltban, csak írd meg. A jó öreg Anna néni.

Bolyai Pedagógiai Alapítvány 2016.09.18. 12:08:36

olahannamari@t-online
ide írhatsz közvetlenül. Kb. Mikorra várod a kiadást?

graphite 2016.09.18. 18:48:50

"A könyv itt a blogon is elolvasható az alábbi linkekre kattintva"

Melyik linkre?

graphite 2016.09.21. 20:37:00

Aki azt írta, lesz link, az egy link.

tnsnames.ora · http://liftinstinct.blogspot.com 2016.10.02. 00:17:15

Nem bírtam "letenni" a könyvet, olvastam volna 2x ekkora terjedelemben is, gratulálok hozzá, meg köszönöm is persze a lehetőséget az elolvasásra. Nem is emlékszem, mikor olvastam el monitoron egyben ~230 oldalnyi betűt.

Nyilván több mindenben nem értek veled egyet, de érzékelhetően az a srác vagy, akivel egy menetben kétszámjegyű órát végig lehet beszélgetni jóízűen, sör mellett vagy sör nélkül is. Jóindulatú konstruktivitásod percig nem lehet kérdéses a tárgyilagos szemlélőnek, szvsz.

Elkezdtem ugyan jegyzetelgetni, de túl nagy az anyag, ami reflexiót kívánna (főleg a 12.fejezet kapcsán), így lemondtam róla, mégha alapjában szeretek is hosszú maileket, blogposztokat írni. Azért egy reflexiót csak írok, hogy ne maradjak teljes homályban: azt vélelmezem az már - esélyesen több szempontból is - valamiféle "végstádium" kezdete lesz, ha eljön a pillanat és végérvényesnek szánva meg sem állsz pl.: Hollandiáig. (Ezt a sejtést nyilván csak az tudja értelmezni érdemben, aki értés szándékával közeledett a könyvedhez).

Lenne egy perszonális - könyved fősodrát nem érintő - kérdésem is: mit értesz a könyvedben említett "közepes" angol tudáson, hogy tudnád röviden leírni érzékelhetően, hogy mi tartozik bele és mi nem?
Kérdésemhez magyarázatként: engem mostanság nagyon izgat a nyelvtanulás társadalmi kontextusa, sokat számolgattam, gondolkodtam azon, miért ennyire kudarcos az egész itthon, lásd idevágóan legfrissebben akár a diplomamentés két évének 10%-nyi sikeres 5.000 főjét / 2.4-3.6 milliárd forintból (a pár évvel korábbi EU-s csupán 5%-os önrészű 100.000 fő / 12.5 milliárdos, azóta teljes kussba torkolló projektje után).

BonFire 2016.10.14. 20:49:46

Két nap alatt elolvastam, mert kíváncsi voltam. Az utolsó emlékem rólad még 2010-ből való, a mi éveink videóból, ami technikailag nagy hatást tett rám, bár a mondanivalójával nem értettem egyet. Aztán az a hír járta, eladtad magad egy tál lencséért a gonosznak. Kíváncsi voltam a motivációkra, hogy akkor mit miért csináltál, és hogy jutottál idáig. Furcsa módon én a könyvet kissé összecsapottnak találtam. Egy rakás dolgot leírtál benne, de pont szerintem a lényeg maradt ki. Nekem olyan vázlatosnak tűnik, és több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.

A vége egészen jó volt. Az a bekezdés, amikor a gnosziokrata gondolkodású emberről írtál, egy rácsodálkozás volt: Jé! Ezt mintha csak én írtam volna. A kreatív munkásságod előtt emelem a kalapom, de nekem még mindig úgy tűnik a könyv után, mintha sumákolnál. Azzal együtt, hogy magamról tudom, hogy tíz év alatt teljesen képes megváltozni egy ember, átértékelni a régi gondolkodását, véleményét, ideológiáját. Énvelem is megtörtént, bár nekem nem a politika volt a kenyerem. Mindazonáltal én a teljes „beismerő vallomást” feltettem a YouTube-ra vlog formájában. Elmondtam a poklot, amit megjártam, és bevallottam, hol hibáztam el. Ez a felismerés hiányzik nekem a könyvből. Ha lehet ilyet mondani, a virtuális második kiadás lehetne jóval bővebb, bővített, összeszedettebb.

Tomanovics Gergely · http://tomanovicsgergely.blog.hu 2016.10.14. 23:02:13

@BonFire: igen, rémlik a neved valami Photoshop és/vagy After Effects fórumról (SG?) és lehet, hogy tudtodon kívül is segítettél egy-egy olyan kérdésben, ami a mi éveink készítése során merült fel problémaként :)

Nem te vagy az egyetlen, aki ilyesmit ír, de én továbbra sem érzem, hogy hibáztam volna. A következő hónapindító live-ban (most 2-án a népszazavás kapcsán csináltam először ilyet, megpróbálom hagyománnyá tenni a facebook.com/TomanovicsGergely oldalamon) erre direkt és külön ki is fogok térni. Adódott egy lehetőség, én pedig éltem vele. Nem valami sátánista szektának kezdtem dolgozni (még csak nem is a katolikus egyháznak, ami a szememben kb egyenértékű vele) hanem a Fidesznek, ami 1998-2002 közötti kormányzati teljesítménye alapján a 2006-ban regnáló hatalomhoz képest vállalható alternatívának tűnt. Utólag persze könnyű okosnak lenni, főleg azoknak, akiknek személyes emlékeik voltak az 1998-2002 közötti időszakból (ahogy a könyvben is írtam, nekem nem volt ilyenem, nem tudtam, hogy a Fidesz milyen valójában) de én 2006-2010 között tényleg hittem bennük. Lehet, hogy naiv voltam, de hogy ez életreszóló bűn lenne, azt nem hiszem. Gyerek voltam, aztán felnőttem, én örülök neki, hogy sikerült, mert valaki eddig sem jut el... Nem sumákolok semmit, leírtam mindent, hogy mit gondolok. Egyébként meg ha olvastad a könyvet, akkor talán átjön belőle az, hogy 2011-14 között bőven megbűnhődtem, és egyáltalán nem érzem úgy, hogy ezek után bárki felé, bármiért bocsánatkéréssel tartoznék. Persze ha van konkrét kérdés, örömmel válaszolok.

@tnsnames.ora: most látom, hogy itt még van egy megválaszolatlan komment, bocsánat, azon a hétvégén kicsit elsodortak az események, és annyi helyen, annyiféle platformon jöttek visszajelzések, hogy biztosan kimaradt néhány...

A sört is szeretem, meg az értelmes, építő vitát is (ami Magyarországon sajnos ritkaságszámba megy) úgyhogy ha gondolod, megvitathatjuk, hogy mi az, amit máshogy látsz. Érdekel a véleményed, és logikus érvekkel bármiről meggyőzhető vagyok, erre a könyvben is találhatsz példákat.

Végstádium: szerintem Hollandia nem az, hanem ha az ember leugrik a hídról, vagy vonat alá fekszik. Bennem túl erős az élni akarás, és ha azt érzem, hogy vidéken nem megy, akkor elindulok Pestre, ha ott se jön össze, akkor Hollandiába, és ha még ott sem sikerül megtalálnom a helyem, átúszom az óceánt, majd ha minden kötél szakad, elsétálok Houstonba a NASA-központba, és jelentkezem önkéntesnek a Mars-programba. Na, az már végstádium, Hollandia ehhez képest csak egy hétvégi kiruccanás (a mai fapados-repülőjegyárak mellett tényleg az, mint ha csak elutaznék Debrecenbe, vagy leugranék a Balcsira csobbanni egyet) ahonnan bármikor vissza lehet jönni. Egyébként kifejezetten jót tett az az egy hét, beleértve a 20+ órás vonazotást internet+okosteló nélkül, ahol volt egy kis időm átgondolni pár dolgot.

By "mediocre english skills" I mean that I can easily understand everyday English used in - for example - a written news article or a YouTube-video on a topic I'm into (video editing tutorials, etc) but it's almost impossible for me to enjoy an english movie I never seen before, or to understand a lyrics of a song (even if I heard it many times) without seeing the text itself written down. It's no problem for me to arrange a hotel room or flight ticket booking on the internet, search for answers to my questions, or ask for informations from a random stranger on the street or at a hotel's reception. But when deeper feelings and thoughts come in to place, I fail. I could never translate my book to English... But I can easily write a comment like this.

BTW I can't imagine how people can survive on this planet without at least a very basic knowledge of English.

tnsnames.ora · http://liftinstinct.blogspot.com 2016.10.15. 05:09:05

Kedves Gergely,
Köszönöm a részletes reakciódat.
(1) Azóta már pörgött az élet, hiszen feltettél egy Schobert Norbis videóval kapcsolatos blogposztot is ide. Mivel az egy egyszerűbb, rövidebb, megfoghatóbb szöveg/"scope" volt, így ott próbáltam ellenvéleményt megfogalmazni.
tomanovicsgergely.blog.hu/2016/10/02/nyilt_level_schobert_update_norbinak_a_nepszavazasra_buzdito_videoja_kapcsan/full_commentlist/1#c31377701
(2) Köszönöm az angolos kérdésemre a tényleg kifejezetten elegáns válaszodat. El sem hiszed mekkora örömet szereztél vele nekem.

Tomanovics Gergely · http://tomanovicsgergely.blog.hu 2016.10.15. 11:42:11

@tnsnames.ora: you're welcome :) Fogok majd a norbis poszt 100+ kommentjére is válaszolni, ha majd végre tudok rá szánni 1-2 órát.

BonFire 2016.10.15. 23:28:48

Ja. Voltam az SG-n, a Tutorial.hu-n, és még egyéb helyenek még YouTube-korszak előtt. Azóta én is elég nagy utat tettem meg, tehát tejlesen meg tudlak érteni. Úgy látszik, el kell érni egy bizonyos életkort, hogy az ember felismerje, a változásra való képesség az, ami végül is reményt keltő lehet. Az, hogy ki milyen politikai oldal mellé áll, majdhogynem lényegtelen. Főleg ha kreatív szakemberről van szó. Most ha engem felkér a Fidesz, hogy csináljak nekik egy vadiúj logót, biztos megcsinálom, mert a kreatív munka a lényeg, nem pedig az, hogy egyetértek-e velük. Igazság szerint még a Jobbiknak is szívesen terveznék új logót, annyira szar az övéké, pedig velük aztán végképp nem tudok azonosulni. :) De a szakmai dolgokat én teljesen el tudom választani az ideológiától. Csinálnék nekik logót pénzért, de biztos, nem szavaznék rájuk.

Én abba a csoportba tartozom, akiknek nincs képviseletük ebben az országban. És tudom, látom, hogy bizony, még a Fidesz végig fog csinálni még egy ciklust (2018–2022), egész egyszerűen mert nincs kit a helyére állítani. Általában optimista vagyok, de ettől a gondolattól eléggé kiráz a hideg.

Viszont a politikába nem ártom magam. Volt jó pár ember, aki egyébként közismert és sikeres ember volt civilként, aztán belekeveredett ebbe a világba, és bemocskolták, földbe tiporták. Csak azért, mert ez egy mocskos játék, és nincs olyan ember, akinek ne lenne valami szégyellnivalója (hát hiszen mind emberek vagyunk). Akinek nincs, az pszichopata, és nem érdeklik a következmények, de az meg jobb, ha nem kerül a hatalom közelébe.

A könyvvel kapcsolatban nekem olyan elvárásaim voltak, hogy most jó nagy kulisszatitkok derülnek ki, hogyan is működik ez a Fidesznek hívott vízfej, és nagy leleplezéseknek leszek tanúja, de ehelyett csak egy ide-oda csapongó történetet kaptam. Szinte majdnem minden megkezdett gondolatnak az volt a vége, hogy „erről majd később ebben és ebben a fejezetben/részben…” – mintha össze lett volna dobálva, és nem lett volna kidolgozva. Elhiszem, hogy évekig tartott megírni, és hogy már épp itt volt az ideje kiadni. De talán majd a következő. Mindenesetre kíváncsian vetettem rá magam, és két nap alatt végigolvastam, ami nagy szó, mert mostanában nem engedek meg magamnak olyan fényűzéseket, hogy szórakozásból olvasgassak. Tehát ez valójában egy dicséret tőlem.

Fedor · http://fedor.blog.hu/ 2016.10.22. 23:45:17

Na most végeztem. Több a közös a gondolkodásunkban (most már), mint hittem. Az, hogy én már korábban kiábrándultam a Fideszből, talán csak azért lehetett, mert idősebb vagyok, és már felnőtt fejjel éltem végig az első kormányzásukat.

Ja, és az általad elképzelt Racionális Párt amúgy már létezik: egyuttpart.hu/rolunk/javaslataink/